Egy japán, aki a cégedért dolgozik: Gemba

A II. világháború a legritkább esetekben kerül fel egy üzleti blog hasábjaira. Most mégis ez a helyzet, ugyanis a Gemba olyan módszer, amivel foglalkoznunk kell. A módszer gyökerei a világháborút követő Japán gazdasági csodáig vezetnek vissza. A következő idegen szó a Monozukuri. Kezdődik a japán nyelvlecke!

Monozukuri

A Gemba módszer lényege, hogy a gyártási folyamatban legfontosabbként az embert azonosítja. Az ember pedig egy nyílt rendszer, ugyanis folyamatosan képes jobbá válni. Fejlődik, tanul, gyakorlottabb lesz, ezáltal pedig egyre jobban fogja végezni a munkáját. Ebből pedig az egész gyártás profitál, hiszen növekszik az eredményesség. Hogy a mai korban is megállja a helyét az elmélet, az bizonyítja, hogy az ember fejlődése fenntartható. A folyamat minden egyes lépése tehát tovább tökéletesíthető.

A határ a csillagos ég?

Természetesen a Gemba szerint az emberek fejlődésének folyamatossága összeér a körülmények folyamatos változásával is. Rámutat, hogy ha a dolgozók nem fejlődnek, akkor a tudásuk elavulttá válik a környezet változása miatt. A folyamatok fejlesztésében szakmájuk legjobbjai közé tartozó Gemba Mérnökök foglalkoznak. Az ő feladatuk, hogy mindig tovább tudják tökéletesíteni az ember és technika alkotta rendszert.

Hogyan?

Az elv alapja, hogy a problémákat mindig a keletkezés helyén a legegyszerűbb megoldani. Nincsen távvezérlés, és központban ülő mindenható vezető, hanem helyszíni szemle és az események objektív értékelése van. A Gemba módszerét alkalmazzák Japánban a bűnügyek felderítéséhez is. Ugyanígy alkalmazható az értékesítés során is. Ha kint vagyunk az értékesítési helyen (ezt nevezik gemba walkingnak) megláthatjuk mi a probléma. Miért fordulnak vissza a vevők, miért nem jönnek be a kirakatunk nézelődői. Ugyanígy megvan a lehetőségünk a weben is követni a látogatókat, akik nem válnak vásárlókká.

A gyakorlatban

A témát dolgozza fel Jim Womack: Gemba séták című könyve is (itt találod angolul). A 350 oldalas könyv egyik legfontosabb állítása, hogy a tapasztalatokat senki sem könyvekből szerzi. Ez fontos minden vállalkozónak, hiszen mindannyian emlékszünk az első napra, amikor még mi magunk csináltunk mindent. Megmutatja, hogy a cégek fejlődésére azok a szorgalmas munkatársak vannak a legnagyobb hatással, akik azon törik a fejüket, hogy hogyan lehetne egyszerűbben és hatékonyabban csinálni. Ugyanakkor nem csak az emberek személyisége, hanem a betöltött szerepük is hat a cégre. Amilyen csapatba kerülünk, olyan teljesítményt fogunk nyújtani és ez határozza meg az attitűdünket is.