Miért nem voltam (még) Forbes-címlap?

Vállalkozóként ez olyan, mint egy kitüntetés. Ha eléred, az egy visszajelzés, hogy valami különlegeset csinálsz. Az emberek csak a sikert látják, de a Forbes-címlap többet jelent ennél. Számomra egy cél, amit talán sosem érek el. De ki tudja?

Mikor gyerek voltam Magyarországon, vállalkozónak lenni olyan volt, mintha azt mondtad volna, hogy bűnöző vagy. Abban az időben üzleti magazinok egyátalán nem léteztek. Később – azt hiszem 22-23 éves voltam – megérkezett a Forbes Kelet-Európába. Számomra ez új ablakot nyitott a világra. Megértettem sok dolgot, amit korábban nem, és lehetőségem volt elolvasni, hogyan gondolkoznak a “nagyvállalkozók”. Nagyon inspiráló volt, de sosem álmodtam arról, hogy egyszer én is Forbes-címlap leszek.

Aztán elkezdtük az AM Businesst, Szlovákiában. Rengeteg dolgot kellett megtanulnom, de Rékával és a kollégáinkkal felépítettünk valamit. De még mindig nem álmodtam, hogy Forbes-címlap leszek. Nem tudtam elképzelni, hogy külföldiként elérhetem. A mi cégünk nem elég nagy hozzá – gondoltam. Hogyan is konkurálhatnék én a Volkswagen vagy bármely más országos cég vezetőjével? Aztán olvastam egy beszélgetést az egyik ügyfelünkkel az újságban. Nagyon büszke voltam rá, és rájöttem, hogy a lehetőség számomra is nyitva van.

Az első akadály a nyelv volt. Öt évvel ezelőtt még egy szót sem beszéltem szlovákul (igaz, még nem is éltem Szlovákiában). Mostanra a helyzet sokat javult. Ennek cikknek is megtalálod a szlovák verzióját, amit szintén én írtam. Szükségem van még segítségre, de mindig tudom miről, folyik a beszélgetés és hozzá is tudok szólni. Ha ma valaki felhívna a Forbestól, már válaszolni is tudnék.

Továbbra sem vagyok Forbes-címlap, de elhiszem, hogy elérhetem. Azt mondják, hogy a hit az út fele. Ha ez igaz, akkor egész jók az esélyeim. A Forbes továbbra sem a fő célom. Ahogyan az elején is írtam, ez egy kitüntetés. Ha eléred, az egy jelzés, hogy jól csinálod a dolgod. De ha még nem sikerült, az sem jelenti, hogy rossz munkát végzel.