Mesék, amiknek más jelentése is van

Nem tudom, hogy olvastál-e már meseként vállalkozóként, vagy “csak” anyaként vagy apaként. Nagyon gyakran, ha a gyerekeinkkel vagyunk, nem úgy viselkedünk, mint a munkában. Ez pedig így természetes. Észrevettem viszont, hogy példákat találunk a mesékben is, amik egy vállalkozónak is hasznosak lehetnek. Sosem nézzük így a meséket, de a sorok közt ott lehetnek a megoldások is. A legkisebbek is találkoznak azokkal a problémákkal, amiket nekünk vállalkozóknak kell megoldanunk. Mégis, számukra ez teljesen másképpen hat. Ahogy pedig felnövünk elfelejtjük ezeket a tanulságokat, a vállalkozás pedig valamilyen rejtélyes, nehéz, kiszámíthatatlan és veszélyes dologgá válik. 

A munka és a magánélet egyensúlya nagyon divatos kifejezés mostanában. Ugyanakkor érdekes, hogy hol miképp viselkedsz. Mennyire eltérő a “dolgozó én” és az “otthoni én”. Persze, nem úgy beszélsz a kollégáiddal, mint mikor a családtagjaid közt vagy. Ha szerepet játszol valamelyik helyen, az viszont mindenképpen kényelmetlen. Talán az igazság akkor a legtisztább, hogyha ugyanaz a személy vagy, csak más és más vetülettel. Itt tud összeérni a vállalkozó, aki mesét olvas. Sosem jutna eszedbe a műhelyedben vagy irodádban mesék felé fordulni, de ha van kapcsolat a két világ között, akkor annak pozitív hozadéka is lehet. Sokan mondják, hogy ha megmarad bennünk a belső gyerek, akkor sokkal nyitottabban tudunk nézni a világra. Mások szerint a gyerekek fiatalon tartják a szüleiket és nagyszüleiket is. Nos, ezt nem tudom, minden esetre a mesék sokkal érdekesebb és izgalmasabb világot rejtenek, mint elsőre gondolnánk.  

Ugyanaz mindenhol 

Mindenhol vannak mesék a világon. Ami pedig sokkal érdekesebb, hogy ezek a történetek is hasonlóak. A Szlovákiában vagy Magyarországon élő gyerekek ugyanolyan meséken nőnek fel mint a kínaiak vagy argentinok. Persze, a népmesék sokszor csak a saját kontextusukban értelmezhetők, mégis látjuk az azonos pontokat. Ezeken kívül pedig Ezópusz (akinek meséi már 1906-ban is népszerűek voltak) vagy La Fontaine meséi tényleg mindenhol népszerűek, ugyanis alapvető emberi tulajdonságokról szólnak. Önzőség, bajtársiasság és hasonló erények kerülnek bennük elő, és mindig van a végén tanulság. Pont azért, hogy a gyerekek kapjanak valami pluszt általuk. Az azonos helyzeteknek pedig azonos a feloldása. A mesék pedig egyszerre szórakozást és példát adnak a kicsiknek. Miért ne lehetne akkor a mesének vállalkozói szempontja is? 

Minden generációban ott van 

Ha mesék és vállalkozás, akkor talán Dagobert bácsi az első, aki eszünkbe jut. Mégis, ő inkább negatív példaként jelenik meg előttünk, hiszen folyamatosan a gazdagságával van elfoglalva, imádja a pénzét számlálni és benne fürdőzni (még ha ez nem is volna lehetséges a valóságban). Bár csodák csodájára a végén mindig győz a jobbik énje és hallgat az unokaöccseire. Charles Dickens halhatatlan története, a Karácsonyi ének főhőse Ebenezer Scrooge hasonló karakter. Pénzt számol, kamatot gyűjt és mindenkit a vagyona alapján ítél meg. Majd felolvad a szíve és elosztogatja javait a szegények közt. A mesék tehát ismerik a vállalkozókat, de egyetlen gyerek számára sem lesznek szimpatikusak, de vajon miért? A Grimm-testvérek meséje A suszter manói is vállalkozóról szól, igaz egészen másképp. A suszter elszegényedik, a manók segítségével lesz jómódú, de nem felejti el, hogy kimutassa háláját. Ez már egy másik vetület.  

Építsünk házat! 

A három kismalac meséjét mindenki ismeri, életkortól függetlenül. Gondoltál már így rájuk? Valószínűleg nem. Akkor nézzük csak meg közelebbről. Építési vállalkozást vezetnek, és nem akaródzik nekik betartani a terveket. Új anyagokkal és metódusokkal kísérleteznek, ahelyett, hogy a bevált módon készítenék el a házakat. Végül a harmadik malac lesz az, aki a bevált, kipróbált módon áll az építkezéshez, és ő az egyetlen, akinek a háza sértetlen marad. Nos, ebből sem épp a vállalkozó szellem erősödik a kicsikben. Ha új útra lépsz, kudarcot vallhatsz, ellenben, ha azt csinálod, ami az elvárt és bevált módszer, akkor sikeres leszel. Más irányból nézve: miért azt a folyamatot akarod javítani, ami optimálisan működik? Építs arra, ami megy és ne légy innovatív csak azért, hogy elmondhasd magadról. De vajon melyik megfejtés az igazi? 

A sztori, amit mindenki megkap 

A tücsök és a hangya meséje. Mindenki ismeri és kritikaként is legalább egyszer szembesülünk vele életünk során. Persze, ha nem épp vállalkozókról szóló mesék lennének a fókuszban, akkor szólhat éppen befektetőkről is. A lényeg viszont mindenképp az, hogy a hosszútávú gondolkodás, a tervezés az mindig kifizetődik. Marketingesként persze itt is az világít számomra, hogy aki értéket teremt (és valós értékajánlata van), az célba ér. Aki pedig a pillanatban él és az azonnali sikert akarja, az lehet, hogy rövid távon sikerre jut, aztán pedig az élet benyújtja a számlát. Tudod, mint a balatoni lángossütők, akik júniusban akarják megkeresni az egész éves bevételt. 

Értékesítés még a mesékben is 

A harmadik példa sokkal tragikusabb. A kis gyufaáruslány volt a kedvenc mesém gyerekkoromban. Nem értettem, hogyan lehetséges, hogy egyetlen szál gyufát sem tudott eladni. Most már másképp látom ezt is. Ha az értékesítés, a disztribúció nem működik, akkor az egész vállalkozás nem működik. Persze, a mesében Andersen egy elég morbid módot választott ennek a bemutatására. A folyamat viszont egyértelmű: ha nincs értékesítés, akkor nincsen bevétel. Anélkül pedig nincsen vállalkozás és jövő. Talán a mese tanulsága nem ez, hanem az, hogy milyen érzéketlenek is tudnak lenni az emberek. Vagy mennyire sokan kiszolgáltatottak most a mi korunkban is. De ez is egy vállalkozói vetület: ha Neked sok jutott, kötelességed sokat is visszaadni a közösségnek. Legalábbis szerintem. 

Ugyanazt látjuk, csak másképp 

Te mindent üzletnek és vállalkozásnak látsz, mert marketinges vagy. Gyakran kapom ezt az észrevételt. Lehetséges, nem tudom. A mondás szerint, akinél kalapács van, hajlamos mindent szögnek látni. Szerintem viszont sokkal érdekesebb, hogy miért nem beszélünk ilyen dolgokról az iskolában? A mesék ott is előkerülnek, de ezek a vetületeik valahogy soha. Annak ellenére, hogy a vállalkozások az életünk részei, nincs róluk szó. A gyerekeik nem tudják mi az, hogy kamat és törlesztőrészlet. Mikor még kicsik, a mesékben találkoznak ilyen dolgokkal is, és megismerhetnek néhány vállalkozói szempontot is.  

Dániában ez (is) másképp van 

Korábban már beszéltünk itt a hyggéről és arról, hogyan tudod ezt behozni a vállalkozásodba. Dániában évtizedek óta a legboldogabbak a gyerekek. Kreatívak, elég, ha csak a Legora gondolunk és az életszínvonal is magas. A vállalkozások jól működnek, a fizetések is magasabbak, mint mifelénk. Innen nézve a csodák és az ígéretek földje. Nos, a dán gyerekek találkoznak a világ sötétebb oldalával is. Számukra a történetek szomorú vége egyátalán nem meglepetés, mert a szülők nem rózsaszín álomvilágban nevelik őket. A jó és a rossz együtt alkot egészet. Akkor is, ha gyerekekről beszélünk. De vajon nálunk például a pénz és a vállalkozás miért tabu? Vagy miképp beszélhetnénk a tabukról tabuk nélkül?