Igmándi Keserűvíz édes kreativitással
Azt gondolom, elég ritka, hogy egy marketinges blogon egy nem létező céggel foglalkoznak. Mármint vannak olyan cégek, amik ma már abban a formában nem léteznek, ahogyan megismertük, vagy példaként állítottuk magunk elé. A mai témánkat boncolgatva viszont egy olyan cég tárul majd fel, aminek már nyoma sincs sehol – egy címert kivéve.
Maga a termék
Az Igmándi Keserűvíz számomra nem mondott sokat. Talán Neked sem ugrik be elsőre, hogy miért is kellene rá emlékezni. Elárulom, most még semmiért, viszont a cikk végére ez gyökeresen meg fog változni! 1862-ben fedezte fel a víz gyógyhatását Schmidthauer Antal komáromi gyógyszerész, 1863-tól pedig palackozta is. A “maga idejében” a popkultúrába is bekerült, viccek születtek róla, sőt, leleményes műfordítás nyomán még Stephen Leacock A Kék Edward című művébe is bekerült. Majd a ‘70-es évek vízhozamcsökkenését, a környező talaj elnitrátosodását már nem élte túl a márka, 1989-ban a vizet adó kutakat lezárták.
A marketing
A termék adott tehát, keserűvíz, amit legritkább esetben fogyaszt az ember kedvtelésből. Sokkal inkább valamely egészségi probléma (esetünkben emésztési zavar és étvágytalanság) miatt. Rögzíthetjük, hogy a termék egyáltalán nem szexi, vonzó vagy érdekes. Nagyjából annyira vágyunk rá, mint a vérvételre, mégis el kell adni valahogy. Mi történhet? Az Igmándi Keserűvíz marketingesei (bár aligha hívták így magukat) a korabeli pesti humorhoz, illetve a különböző vásárlói rétegek ingerküszöbéhez igazodtak. Így születtek a lentebb látható teljesen kificamított hirdetések, meglehetős sikerrel.
Csapj arcon és megköszönöm
Találkoztál már olyannal, aki a problémáidra öngyilkosságot ajánl megoldásként? Bizony, ezt is meg lehet csinálni. Vagy szegény Polettnek vajon megmondanánk, hogy husisabb, mint kellene? Ugye nem, de mégis volt, aki megtette. Cicero már egy másik célközönséghez szól (ugye a plakát idején Facebook nincs, klasszikus műveltség meg van az átlagos vásárlónál). Megvalósul a teljesen egyértelmű, kérdés nélküli, kétbites kommunikáció is két ténnyel és a saját előnyünkkel harmadikként. Végül a szív küldi szívnek mintájára helyesírási hibákkal telezsúfolva a nyáj küldi nyájnak nyájasan (ugye, ez időben az agyzsibbasztóan modoros szív küldi szívnek virágzik).
Miért működik?
Mert váratlan. Még ma, amikor már teljesen máshol van az ingerküszöbünk sem enged meg magának egy márka hasonlókat. Főleg nem fősodorban (ugye, amikor az idézett reklám futott, a plakát volt a mainstream). Ha helyesírási hibát látunk, rögtön 30-at emelkedik a pulzusunk. Pedig az Igmánid Keserűvíz kampánya pontosan olyan, amilyet Te is szeretnél a saját márkádnak. Kreatív, formabontó, mindenkihez szól és tökös. Még akár 60-80-100 év távlatából is. Tervezel Te ilyen hosszú távra egy-egy kreatívval?
