Átdolgozás, feldolgozás, újragondolás, átírás és társaik

Az utóbbi években rengeteg iparágban megfigyelhettük azt a tendenciát, hogy régi, egyszer már jól bevált termékeket, alkotásokat újragondolnak, kicsit felfrissítenek és hoppá, meg is van a biztos siker, sőt kasszasiker.

Old, but gold

Azt hiszem az „old, but gold” eszmeiségét senkinek sem kell bemutatni. Az Old nem is kell, hogy valami ősit jelentsen. Gondoljuk csak a Disney újragondolt sikereire. Legutóbb a ’90-es évek gyermekeinek igencsak meghatározó meséjével az Oroszlánykirállyal bántak el, mondhatni kegyetlenül. Mert hiába a tökéletes képi világ, hiába a magával ragadó vizuális élmény. A mese nem hiába mese, hiszen az állatok egyszerűen nem fognak tudni emberi gesztusokat felvenni a valóságban. Ez viszont az animációs mesékben lehetséges. Az Oroszlánkirály új verziójában annyira valósághűek akartak lenni, hogy pont az a szerethető fűszer, a gesztusok, vicces jelenetek maradtak el, amelyek az eredeti mesét olyan népszerűvé tették. Nem csak a Disney és a filmipar él mostanság extra sokat az újragondolás lehetőségével. A videójátékok közt is egyre több grafikailag és technikailag feljavított verzió kerül a piacra.

Kotta nélkül

Na, de mi a helyzet a zeneiparral, amely most a koncertek, fesztiválok elmaradása miatt nem áll a legfényesebben?

Gondoljunk csak bele, hány olyan pillanatunk volt, hogy a rádióból meghallottuk valamelyik régi sláger dallamait, elkezdtük fújni a szöveget, majd hallgatjuk, hallgatjuk és valami mégsem stimmel. Mert ez nem egészen az, ami… Nem az eredeti verziója szól az adott számnak. Az is elég gyakori, hogy arra hisszük, hogy eredeti, amit korábban ismertünk meg, holott már az is egy feldolgozás. A feldolgozások nem új keletű jelenségek a zeneiparban, de az utóbbi időben ezen a téren is változtak a bevett formák.

Feldolgozások már a rock and roll születésekor is voltak. Nem egy olyan dal van, amely eredetileg például népdal volt, de mi annak csak a rock and roll verzióját ismerjük. Az egyik leghíresebb talán a Metallica Whiskey in the jar című dala, amely eredetét tekintve egy ír népdal.

Minek nevezzelek?

Fontos azonban az, hogy egy zenei újragondolás formája alapján többféle lehet:

A remastered tulajdonképpen csak annyit tesz, hogy feljavították, egy picit áthangszerelték az adott dalt, hogy az a modernebb technikai eszközökön is szép hangzást adjon. 

A cover, azaz feldolgozás egy zeneszámnak az eredeti előadójától eltérő művész által újra felvett változata, ez a legtöbb esetben új hangszereléssel vagy valamilyen más új elem hozzáadásával történik.

Ha egy előadó a saját dalát gondolja egy picit át és veszi fel újra, az a remake. 

És van még itt egy fontos, bűvös szócska, a remix, vagyis újrakeverés. Itt az eredeti számot szinte elemekre szedik, szerkesztik, újra összerakják…és még folytathatnánk. Egy remix során az eredeti dal szinte teljesen új köntöst kap. Más lesz a tempó, stílus, hangzás.

Változnak a trendek és az igények is. Azonban az biztos, hogy vannak olyan örökzöldek, amelyekről mindig le lehet húzni egy újabb bőrt. Éppen ezért bizonyul ez egészen jó üzletnek. Ami egyszer bejött, miért ne jönne be újra?

Vissza az ősforráshoz

Bármilyen műről, dalról is beszéljünk, azt ki kell jelentenünk, hogy értékük nem mérhető csak az eredetiség szemszögéből. Az originalitás kérdése a művészetben sokáig egyáltalán nem volt mérvadó. A fent említett Whiskey in the jar példájára visszatérve, nem dönthető el, hogy az autentikus népdali forma vagy a Metallica feldolgozása-e a jobb, mindössze az alapján, hogy a népdali forma tekinthető eredetinek. Kérdés persze, hogy mennyire lesz egy újragondolás hiteles. Mert, továbbra is ennél a példánál maradva, a Whiskey in the jar témája, gondolatvilága könnyen adaptálható a rock műfajába, ez a jelenség viszont nem általános érvényű.

Itt jegyezném meg, hogy a lopás egy, a felsorolt kategóriákon kívülálló dolog: az újragondolás esetében az eredetiség jogi szempontból fontos, vagyis más szellemi hagyatékát önkényesen kihasználni valóban törvényellenes.

Üzleti szempontból a zenei átgondolások reneszánszukat élik. Biztonságos módszerek.

Egyébként egyáltalán nem gond, ha valaki újragondol egy már megírt művet. Az igények változnak, és sokszor ezeknek az új verzióknak köszönhetően ismerhető meg egy dal másik oldala, újabb jelentéstartalma. Sokszor az új, érdekesebb megoldások még jobban sikerülnek, mint az eredeti verzió.  Hiszen a zene örök, és valamilyen formában mindenki szereti. Bár azért valljuk meg, hogy Dj Tiesto Carmina Burana remixe erős merénylet a zene ellen…