Ahol a vállalkozás és a jégkorong összeér
Az elmúlt hét végén lehetőségünk volt a MAC Budapest jégkorongcsapatának vezetőedzőjét, és a magyar férfi jégkorong-válogatott megbízott szövetségi kapitányát, Majoross Gergelyt hallgatni. Előadásában a vezetésről, fejlesztésről, motivációról esett szó. Vállalkozásunkban ezek a kérdések nap mint nap előkerülnek, ezért döntöttünk amellett, hogy megosztjuk az általunk átélteket és megtanultakat.
A beszélgetés során a legtöbbet természetesen a vezetésről és edzői felelősségről hallottunk. Edzőként nem csak a játékosok sportolói, hanem szellemi fejlődésére is figyelemmel kell lenni. Megtudtuk, hogy egy jégkorong (vagy bármilyen sportág) csapat edzőjeként is meg kell felelni a tulajdonosi érdekeknek, amelyek akár teljesen eltérőek is lehetnek. Sőt, ezeket szinkronban kell tartani, valamint a játékosok számára átélhető célokká transzformálni. Fontos szerepet kaptak a célok is. Egy statikus célt elérni, és állandóan látni még könnyűnek tűnhet, egy mozgó cél esetében azonban már nehezebb dolgunk van. Tovább nehezíti a helyzetet, ha a célt nem is látjuk, ha pedig a célunk nem létezik, akkor esélyünk sincs, hogy megtaláljuk.
A célok kitűzésével kapcsolatban is hasznos tudást kaptunk. A MAC nem a leggazdagabb magyar csapat a magyar jégkorong világában, így sokszor az anyagi hiányosságokat kreativitással kell pótolniuk. Ez ismerős, ugye? Főleg a vállalkozások kezdeti életszakaszában fordul elő, hogy élelmességünkkel kell eltüntetni a hiányosságainkat. Majoross Gergely szerint az ilyen esetekben a kínai Kaizen rendszerét használva juthatunk a legjobb eredményre. A módszer legegyszerűbben úgy foglalható össze, hogy egy probléma sokkal inkább egy lehetőség a fejlődésre.
A szokványos, hagyományos gondolkozást ez esetben egy olyan fej jelképezi, amelyben az agyat egy lakat testesíti meg. Aki ugyanis mindig a megszokott, ismert és már a készség szinten működő megoldásokkal akar érvényesülni, az bezárta az agyát az újítások előtt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egy jól működő rendszert el kell dobni, ugyanakkor, ha egy új, ismeretlen problémával szembesülünk, amire nincsen ismert megoldóképletünk, akkor könnyen kerülünk bajba. Ezzel szemben a Kaizen módszerében az elmét egy fa jelképezi. A filozófia szerint nincsen fölöttünk üvegplafon, gondolkodásunk, teljesítményünk és eredményeink a végtelenig növelhetőek. Köszönhető mindez annak, hogy nem kész megoldóképletekre fókuszál, hanem a problémamegoldó gondolkodást igyekszik fejleszteni. Ugyanígy a sportolóknál: ha a csapat pénzügyi lehetőségeibe nem fér bele egy drága, nagynevű játékos szerződtetése kulcsposztra, akkor az ő szerepét egy fiatal, feltörekvő csapattag kell, hogy átvegye.
Hol szól ez rólam?
Több vállalkozóval találkozunk a munkánk során, akik valami újat, valami mást szeretnének. Ahogy a jégkorongban, úgy az üzleti világban is mindenki fejleszt, így ez természetes is, iparágtól függetlenül. Ugyanakkor, ha csak akkor innoválunk, amikor már mindenki más megtette, akkor hová lesz az előnyünk? Csak akkor marad fenntartható, ha az én fejlesztésem sokkal nagyobb léptékű, amihez vagy tömérdek pénz vagy csillogó kreativitás szükséges. Ha megvizsgáljuk a vállalkozásunk működését, bizonyára találunk olyan szegmenst, ahol még nem vagyunk elégedettek. Ha pedig mi így látjuk, valószínűleg az ügyfeleink is ezt érzik a saját bőrükön. A legegyszerűbb, ha a hangsúlyt a minőségre helyezzük. Gondoljunk végig egy egyszerű példát! Ha szükségünk van egy autószerelőre, akkor körbekérdezzük a barátainkat, internetes értékeléseket böngészünk, mert szeretnénk tudni, mit kapunk majd a pénzünkért. A kulcsszó tehát a minőség. Vigyük át ezt a szemléletet a mindennapi munkánkba is: készítsünk minőségi tartalmat, alkalmazzunk szakértőket és fejlesszük magunkat nap mint nap.
