Az én szabályaim szerint

Sokszor találkozom Wolf Gábor (Marketing Commando) gondolatával: üzlet a saját szabályaim szerint. Ez persze hangozhat öntörvényűen, sőt, akár kirekesztően is. Lehet akár ijesztő is, hiszen ha csak azt csinálom, ami nekem tetszik, akkor lehet, hogy egyedül maradok a végén.
Marketingügynökség vagyunk, a napunk nagyobbik részét ülve töltjük éppen ezért elhatároztuk, hogy igyekszünk egészségesebbek lenni. Próbálunk minden nap mozogni és nem belekényelmesedni az ülésbe. Ennek vannak élettani és szubjektív faktorai is. Egyrészt a hátunk egészségére is oda akarunk figyelni, másrészt ha kicsit megmozgatjuk magunkat, kiszakadunk a mindennapi folyamatokból, a kreatív energiáink is meg tudnak újulni. Nem kell több, csak napi fél óra.
Azt gondoltam, hogy simán le tudok csípni a napomból 30 percet, ami csak az enyém és csak rólam szól. Egészen addig, amíg az “énidőmbe” 5 hívás és 3 e-mail érkezett. Előttem pedig állt a dilemma, hogy az ügyfeleink a fontosak, vagy én magam. Mindez a hagyományos, alkalmazotti munkaidőn már jócskán túl. Hát, amennyire egyszerűnek hangzik, pont annyira bonyolult.

am business vélemény az én szabályaim

Végül amellett döntöttem, hogy önző leszek és az én szabályaim szerint játszom. Abban az adott pillanatban nem vettem fel és nem is néztem meg az e-maileket. Persze, ebben nem az volt a cél, hogy kitoljak az ügyfelekkel. Esetleg ne érezném őket és az ő problémájukat fontosnak. Még csak az sem, hogy megmutassam, ezek az én szabályaim. Fontosabb: amikor nem rájuk koncentrálok, nem tudok számukra hasznos segítség lenni.
A mozgós énidőm lejártával természetesen visszahívtam mindenkit és válaszoltam mindenkinek. Viszont a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy a saját szabályaim nem károsak és nem is bántóak. Senkit nem bántott, hogy várnia kellett egy kicsit, nekem pedig jutott időm feltöltődni kicsit.
Mi a konklúzió? Ha felkapkodom a telefont, válaszolok, talán nem is a legkedvesebben mert “megzavartak”. Vagy mivel már nap vége van és tele a fejem nem is a leghasznosabban. Az énidőm pedig ahelyett, hogy egyben 30 perc lenne, 6+8+10+6 percre szakad. Aminek pedig már szinte értelme sincs. És igen, ki merem mondani, az én szabályaim nem bántottak senkit és van, amikor a nem a jó válasz!