Az RBP köztünk van, mégsem ismerjük
Ha valaminek hárombetűs neve van, akkor már tudod, hogy ez valami rossz lesz. Például itt a GDP, a BMI vagy az ÁFA. Olyan dolgok, amik folyamatosan arra emlékeztetnek minket, hogyan kellene élnünk az életünket. Most pedig jövök az RBP-vel. Hála Istennek ez nem betegsége, de figyelemreméltó tünet. Egyszerűsítve: mit csinálsz éjszakánként?
Az RBP egy angol rövidítés, amelynek feloldása a revenge bedtime procrastination. A jelenségnek pontos magyar megfelelője nincs. Úgy lehetne leginkább lefordítani, hogy “bosszúból történő alvásmegvonás”. Még érdekesebb, hogyha beírod a kifejezés szlovák megfelelőjét a Google-ba, az első találat így szól: út a pokolba. Talán most azt kérdezed, hogy miért beszélgetünk erről, amikor ez egy marketinges blog. Nagyon jó kérdés, a jelenség viszont a vállalkozók közt akár mindennapos is lehet. A tüneteket mindannyian ismerjük. Amikor nem tudsz, vagy nem akarsz elaludni, és alvás helyett keresel valami szórakozást. 24 óra nem elég Neked, ezért hosszabb aktív időszakot szeretnél.
Ki korán kel...
Az alvás a mi kultúránkban nem egy pozitív dolog. Ha sokat alszom, lusta vagyok. Ennyire egyszerű. Az élet pedig rengeteg lehetőséget kínál, amik trendibbek és szórakoztatóbbak. A vállalkozónak még meghalni sincs ideje. Ameddig az RBP lehetőséget ad Neked, hogy aktívabb legyél, addig rendben van. Lehet, hogy fejleszted magadat, olvasol valamit pluszban, esetleg arra használod ezt az időt, hogy aktívan töltődj. Akkor jön a probléma, amikor nem tudsz már pihenni. Nincs meg a visszatöltő fázis és egyre fáradtabb vagy, ugyanakkor egyre többet akarsz átélni egy nap. Erre inkább figyelj, mert nem vagy gép, és szükséged van passzív fázisra is.
Az RBP a csendes gyilkos?
Érdemes az RBP-re úgy tekintened, mint egy jelre. Ettől még nem lesz vége a világnak, de érdemes magadat fülön csípni még idejében. Most ez még kezelhető. Nem szenvedsz kóros álmatlanságban, nincsenek pánikrohamaid és nem jutottál el a teljes kiégéshez. Viszont elindultál az úton, valamit rosszul csinálsz. Pontosan olyan, mint amikor az autódban a tankolást jelző mutató negyed alá esik. Egy darabig még el lehet így menni. Képes vagy a csúcsteljesítmény leadására is, de érdemes volna hamarosan újratölteni. Az RBP egy ilyen felkiáltójel.
Rosszul szervezek?
Nagyon sok esetben a vállalkozás szabadságát félreértelmezik az emberek. Főleg azok, akik még a vállalkozói életük elején járnak. Nincsen főnököm, senki sem mondhatja meg nekem, hogy mikor és hogyan dolgozzak. Valóban, ez mind igaz, viszont a vállalkozás felelőséggel is jár. Magad felé mindenképpen. Az, hogy nyitva van a számítógépem, még nem jelenti, hogy dolgozom. Elkalandozik a figyelmed, vagy egész egyszerűen olyan munkát végzel, amit nem lehet folyamatosan, nyolc órában csinálni. Egy marketingügynökségben sem lehet nyolc órán át a gép előtt ülve kreatívnak lenni. Viszont, ha a kreatívabb feladatokat monotonabbak követik, az remekül kiegészítheti egymást. Nem azt mondom, hogy kapj bele mindenbe, csak azt, hogy mixekben gondolkozz, hogy mindig másik agyterületed tudjon dolgozni, illetve pihenni. Máris hatékonyabb leszel.
Lesz, aki az orromra koppint
Ha úgy érzed, gondod van saját magad kordában tartásával, ne aggódj. Viszont kezdj el a munkanapok során feladatlistákat, időmenedzsment-szoftvereket és CRM-eket használni. Legyenek előtted a feladatok és az is, hogy mire mennyi aktív időt szánsz. Egyes napokon kjöhet, hogy a nyolcórás munkanapnak csak a negyede volt aktív. Még ezt felhívom, azt a cikket elolvasom, egy posztot igazán megnézhetek és már dél van. Te pedig nem végeztél el semmit. Vagy éppen elfelejtetted és senki sem szól Rád, hogy csinálni kéne. Ez mind megelőzhető szoftverekkel. Én személy szerint abban hiszek, hogy ha nyugodtan zárod be magad mögött az iroda ajtaját nap végén és nem nyom az a csomó feladat, amit nem sikerült elvégezned, akkor az RBP sem fog jelentkezni. Egész egyszerűen azért, mert nem lesz rá szükséged. Mindazt az impulzust, amire szükséged van, megkapod a munkaidő vége és a lefekvés között.
Biztos, hogy RBP?
Nem, nem kell elfogadnod ezt a címkét. Tünetei vannak, de nem betegség, hanem egy jelenség, ami jelen van az életedben. De az is lehet, hogy éppen ma változtatsz és holnaptól már eltűnik. Gyógyszer sem kell rá, csak egy picit változtatnod a hozzáállásodon. Felfoghatod akár úgy is, hogy a “privát” énednek proaktívabbnak kell lennie. Nem engedheti meg, hogy a “hivatali” én rátelepedjen. Mondhatod azt, hogy vállalkozóként is vége a munkanapnak fél 5-kör. Vagy amikor Te mondod. A lényeg, hogy be is tudd tartani. Lehet, hogy ez épp most nem kivitelezhető, mert mondjuk könyvelő vagy és ÁFA zárás van. De fő szabályként elkezdheted bevezetni. Akkor pedig az esti sorozat is belefér 8 és 10 óra között, nem kell éjfélkor belekezdened.
Megeszi az életemet a munka?
Generációs félelem a FOMO, vagyis, hogy lemaradsz valamiről. Igen, ezzel mindenki küzd. Annyi az impulzus, amit szeretnénk átélni, hogy lehetetlen egyszerre mindenhol ott lenni. A kedvenc focicsapatomnak fontos meccse van, a párom a közös esténk miatt emlékeztet, olvasnám a könyvemet is, sportolni is kéne, de munkám is van még. Veled is megtörténhet ilyen? Biztos vagyok benne, hogy igen. Amikor az én munkanapom véget ér (5-kor) átállítom magamat apukává. Erről már beszéltem. Egy barátom kérdezte nemrég, amikor aggasztott, a másnapra beírt rengeteg feladat, hogy elszaladnak-e előlem? Természetesen mindegyik megvárt. Azt is érdemes mérlegre tenni, hogy ha az RBP beránt, fáradtan ébredsz, akkor másnap milyen munkát tudsz majd végezni. Lehet, hogy sokkal tovább tart majd minden. Ugyan ma megnézted a sorozatodat, vagy játszottál még, de holnap délután 2 helyett csak 5-kor végzel. Akkor megéri?
Csak még egyet
Este még megnézel egy részt a kedvenc sorozatodból? Aztán még egyet, mert akkor már lezárjuk az évadot? Vagy játszanod kell valamit, mert az agyadnak szüksége van másfajta feladatokra is? Igen, ezek mind az RBP tünetei. Nagyon gyakran csinálunk hasonlókat és senki sem gondolja, hogy beteg lenne. Mielőtt, azt hinnéd, csak prédikálok, gyakran az én lámpám is jóval éjfél után sötétül csak el, másnap pedig akár 5-kor is felkelek. Ha egyszer-kétszer fordul ilyen elő, az még rendben van. Ha viszont minden nap szükséged van valami ilyesmire, akkor már függőségről is beszélhetünk. Ha pedig ez már függőség, akkor RBP-ben szenvedsz. Durva így kimondani, igaz?
Mindent is akarok
Ezt csak azért csináljuk, mert szörnyen sok a dolgunk. A “hivatali” és a “privát” énünk konfliktusban áll egymással. Ismerek valakit, aki mindig elmondja, hogy most nézi a 2010-es években menő sorozatokat. Akkor nem ért rá, mert vállalkozást épített. Most akkor néz sorozatot, amikor Te vagy én dolgozunk. Talán azt érzed, nincs választásod. Dolgoznod kell, hogy előbbre juss, de persze Te is csak ember vagy. Szeretnéd az életedet élni is és nem eltemetni magadat a munkába. Sikeres vállalkozóvá akarsz válni, de ezen kívül szükséged van azokra az impulzusokra is, amiket az élet kínál. Igazad van, de szükséged van priorizálásra is. Mi a fontosabb?
