Trash content – a mindennapi betevő
Emlékszel arra, amikor az egész ország tudta, mi történt a Barátok Közt előző napi részében, pedig soha senki nem nézte? Ez a sorozat már nem létezik, a jelenség azonban mégis él és virul. Rengeteg trash content van a világon, Neked pedig ezzel szinte biztosan van dolgod. De miért?
A tartalmaknak kétféle értéke van. Lehet egy abszolút értéke, miszerint a valóságban az az adott dolog mennyit ér. Illetve lehet egy szubjektív értéke, hogy számodra mennyit ér. Az utóbbit nagyon sokszor a célpiacod dönti el. Vagyis, lehet, hogy Téged egyáltalán nem érdekel, mégis tudnod kell mi történik az adott szegmensben. Akár még orrbefogva is, de lehet, hogy a trash content lesz, ami a bevételedet biztosítja.
Merre visz az iránytűd?
Ha a munkanap végén valaki hazamegy, akkor biztosan nem barokk operákat hallgat. De még egy lagziban sem ez az uralkodó zenei irány. Mint ahogyan a beszélgetések sem a kvantummechanika körül csoportosulnak. Egyszerűen azért, mert van, amikor jólesik csak egy jót röhögni (véletlenül sem nevetni, kacagni, bazsalyogni) vagy ellazulni a tévé előtt. Ha magadra ismertél semmi baj, mindannyian emberek vagyunk. Viszont, amíg ezt egy bankigazgatónak ciki bevallani a társadalmi nyomások miatt, addig a hétköznapi ember szinte probléma nélkül megteheti. Bár a magyar focisták is megkapták a magukét, amikor a 2016-os EB-re való kijutásukat mulatóssal ünnepelték.
Mi az igazi trash content?
Alapvetően a műfaji meghatározás itt megbicsaklik. Ugyanis ami az egyik ember számára magaskultúra, a másiknak még lehet trash content. Van akinek az egyik, van akinek a másik zene fülsértő zaj. Viszont ha ez a célpiacod realitása, akkor Neked is képben kell ezzel lenned! Fontos, hogy ami az egyik ügyfélnek trash, a másiknak hasznos, értékes és érdekes tartalom. A címkézés egy esetben sem feladatunk vállalkozóként. Ha Téged nem érdekel valaki/valami magánemberként, rendben van de vállalkozóként fontos lehet számodra, hogy foglalkozz vele. Lehet, hogy Kasza Tibi vagy Berki Krisztián nem a szívem csücske, mégis, mivel a közösségi médiát kiválóan használják, követem őket. Most pedig lehet, hogy becsukod a cikket, vagy meg akarsz kövezni. Pedig a boltban sorban állva Te is hasonló dolgokról beszélgetsz, akkor is, ha nem vallod be.
A közeg szabja a kommunikációt
A kommunikációd legfontosabb paramétere, hogy a vevőidhez szól-e. Ebből a szempontból pedig teljesen mindegy, hogy a példáidat az esti realityből vagy Napóleon uralkodásából hozod. A lényeg, hogy akihez szól el tudja benne helyezni magát. Ugyanakkor, ha egy trash content miatt elhíresült személyiséget választasz a márkád arcának, akkor magaddal viszed az ő vélt vagy valós készségeit és hiányait is. Ugyanis egy dolog a kommunikáció, ahogyan megszólítom az ügyfeleimet, és egy másik, hogy a saját márkámat milyen tulajdonságokkal ruházom fel. Kiváló példa erre a Dacia. Mindannyian tudjuk, hogy eredetileg román márka, ha erősíteni akarunk rajta, akkor utalhatunk Nicolae Ceausescu emberiség ellenes merényleteként is. Ez viszont a ‘70-es és ‘80-as évek Daciája. Ma már a Renault-csoport tagja, az auótik image-e pedig a strapabíróság és az elérhetőség. A kommunikáció pedig működik. Igaz a reklámokban sem Bukarest utcáin lerobbanó autók, hanem az offroadot lazán megoldó kocsik vannak (na meg egy Queen-parafrázis.)
