d

AM BUSINESS

IČO: 50222104
DIČ: 2120216626
You have been Zucked. A Facebook-leállás mögött.

Facebook-leállás: kérdések és válaszok

A 2020-as évi Google és YouTube rövid szolgáltatáskiesését követően idén október 4-én megtörtént a nagy Facebook-leállás is. Váratlanul ért mindenkit, aki használni szerette volna a WhatsAppot, Facebookot vagy a Messengert. Az alkalmazások bármelyikét megnyitva egy dolog történt: leginkább semmi. Mi történt egyáltalán? Hogyan hatott ez ránk? Na és mi van, ha kiesik a Facebook több napra?  Ezekre a kérdésekre hozzuk el a választ.

You have been Zucked. A Facebook-leállás mögött.

Mi áll a Facebook-leállás mögött?

Mielőtt fekete kapucnis orosz hackerekre gondolnánk, akik sötét szobákban a billentyűzetet püfölték, tisztázzuk, ennél egyszerűbb okra vezethető vissza. Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni: a Facebook munkatársai elvégezték a szokásos karbantartást, azonban úgy lőtték vissza a rendszert, hogy az eszközök (beleértve minden okostelefont és számítógépet) abszolút nem tudták, hogy hová is kellene csatlakozni, hogy elérjék a Facebook szolgáltatásait.

Hosszabban: az internet tulajdonképpen több millió számítógép hálózata, ahol mindegyiknek megvan a saját kapcsolódási címe. Ha az egyik gép üzenni akar a másiknak, akkor a címzett helyére az adott gép IP-címét írja be (pl. 69.63. 176.13). Hogy ne kelljen ilyen bonyolult számokat megjegyeznünk, van egy olyan rendszer, ami a DNS (Domain Name System). Ez összekapcsolja az adott IP-címeket a hozzá tartozó domain-nel. Értsd: ahelyett, hogy 69.63. 176.13 számsort pötyögnéd be, elég a facebook.com-ot, és majd a háttérben ő ezt összepárosítja a megfelelő IP-vel. Lényegében (még mindig egyszerűsítve) a DNS-t sikerült “kiiktatniuk” a folyamatból.

Így akárhányszor csatlakozni próbáltunk a Facebookhoz, a szerverek nem tudták, hogy milyen IP-t és hol kellene keresni. Így senki se tudott csatlakozni. Olyan mintha postát küldenénk “San José” településre, viszont azt nem írjuk oda, hogy kinek, és melyik ország melyik tartományába szántuk. A postás pedig csak a fejét vakargatná, hogy a világon létező 1716 darab San José településből melyikre gondoltunk. A másik gond pedig, hogy mégis ki a címzett. Ha részletesebben olvasnál az okokról, ajánljuk a Telex kiváló összefoglalóját.

Hogyan hatott ez ránk?

Vegyes élmények születtek. Van, aki meg sem érezte, valaki pedig félóránként csekkolta, hogy működik-e már. Valahányan a Messengert használjunk mindennapi kommunikációra, ami ha csak pár órára is esik ki, lássuk be, aggasztó. Valakinek a Facebook munkaeszköz. Nem csak az ügyfelekkel való kommunikációt folytatja ezen a platformon, de ez az a tér, ahol a munkáját végzi. Az online marketingesek rémálma, hogy egyik napról a másikra leálljon az egyik legnagyobb közösségi média.

Mindezek mögött azonban húzódik egy szál, amit Amerikában már évek óta hangoztatnak. Az emberek is csak tudat alatt fogalmazzák meg ezt a kérdést, és félve merik kimondani: rendben van, hogy ennyire függünk a Facebooktól? Meg kellene hagyni a Facebook monopol helyzetét? A kérdést nyitva hagyjuk a közgadászoknak, szociológusoknak és IT-seknek, de az tény, hogy ha nem Facebook lenne a nagy cápa, akkor lenne helyette más.

Egy lapra tesszük fel az összes pénzünket

Ha ezt egy kaszinóban tennénk akkor valamelyik barátunk szintre biztosan ránk szólna, hogy mégis mi a fenét csinálunk. Itt pedig nem csak a Facebookra kell gondolni, de az egyes szoftver- és szolgáltatáscsomagokra, amelyek együtt látnak el sok felhasználói igényt: a Google (és tulajdonukban lévő YouTube), vagy a Microsoft is ilyen. Ha be akarunk fektetni, minden bizonnyal azt fogják javasolni, hogy többféle részvényt vegyünk. Az, hogy a Facebook tulajdonában van a hétköznapi kommunikációnk, a platform elsődleges hírszolgáltató (legtöbbször onnan kattintunk át a hírekre, mintsem a hírekről a Facebookra), és az Instagram is a tulajdonuk, mind egyetlen kártyalapot jelent. Vagy az előbbi példával élve, egy részvényt. Ezért érezzük úgy, hogy ha jön egy hétórás Facebook-leállás, esetleg kiesik a Google vagy a YouTube, akkor közeledik a világvége.

Nem véletlen, hogy Elon Musk olyan egymondatos üzeneteket tweetel, minthogy használjuk a Signal üzenetküldő alkalmazást, ezzel is “megtérítve” a WhatsApp-felhasználókat. Emellett pedig a marketinges is érzi a súlyát a folyamatnak. Ha nem a világ harmada használná a Facebookot, akkor még több alkalmazott kellene, hogy ugyanazokat az igényeket ki tudjuk szolgálni. Ha pedig mindenki a kék óriáson hirdet, igazi kihívás felvenni a versenyt.

Mire számítsunk?

A nagy számok törvénye alapján mondhatjuk azt, hogy előbb-utóbb újra lesz egy “nagy” Facebook-leállás. Esetleg a Twitter esik ki. Lehet, hogy csak Ázsiában, vagy csak Amerikában, lehet, hogy csak 2026-ban legközelebb, de meg fog történni. A következő esetig pedig marad két kérdés, amit mindenki magának kell, hogy megválaszoljon: Mire használom a Facebookot? Milyen alternatívákat ismerek, vagy kell megismernem?

Csak Instagramon tárolni az emlékeinket merészség. Ez pedig a marketinggel is így van. A legütősebb kombináció mindig az, ahol az eszközök kiegészítik egymást: van egy weboldalunk landing page-dzsel, járatjuk a hírlevelet, de Facebookon is és Instagramon is fent vagyunk, hogy a fiatalabbak is megtaláljanak. A Facebook is akkor jó, ha tudjuk, hogyan fordítsuk előnyünkre. Ebben pedig tudunk segíteni.