Merre nő a tudás fája?

Emlékeztek A tudás fája magazinra? Mikor gyerek voltam (‘90-es évek vége, 2000-es évek eleje) minden érdeklődő gyereknek megvették a szülei. Nos, nekem nem vették meg. Szerintem örültek volna, ha akartam volna, de hát nálunk a Nemzeti Sport volt a nyerő. Ha van gyereked, neki viszont már semmit nem mond A tudás fája. Mire tanít ez egy vállalkozót?
Gyerekeknek reklámozni valahol nem etikus. Hiszen bár a gyereket célzod, mégis az apa-anya az, aki majd a végén költeni fog. Ne adj Isten, a nagyszülők. Szóval nem az dönt, aki fizet. Ez pedig feszültséget is generálhat. Viszont itt ezt sikerült kikapcsolni, hiszen a gyerek végre nem egy marhaságot (remélem sokan kacsintotok a Tamagochi neve hallatán) akar, hanem okosodni. Menőnek számított, ha megvolt Neked, és ez időben még a tévék gameshowiban is a tudásé volt a főszerep. Egyszóval lehetetlennek tűnt, hogy ami A tudás fájában van, az nem valós, nem naprakész és nem fontos!
Ahogy haladt az idő, egyre kevesebb lett a tévéreklám (noha az elején szinte szó szerint a csapból is ez folyt). Majd szépen lassan kimúlt maga a lap is. Ma már ha beírod a Google-be (erről még lesz ma szó!), akkor is leginkább más tartalmak és gyűjtemények példányai jönnek elő.
Ha ma kinyitsz egy példányt, rájössz, hogy A tudás fája szerepe megváltozott. Csomó dologban már nem naprakész, kordokumentumnak viszont ideális. Elszoktunk attól, hogy majd két hét múlva kapok választ egy kérdésre. Vagy ha nagyon szeretném, utánanézek könyvtárban. Azt szoktuk meg, hogy fél perc múlva mindent tudunk. Segít a Google, akár írnom sem kell, csak bemondom, mire vagyok kíváncsi. Nem telt el száz év, csak 20-25. Viszont az élet felgyorsult.
A sebességet inkább nem számoltuk ki. Minden esetre A tudás fája, mint információforrás mára értéktelen. Pont úgy, mint ahogy ma már senki nem vesz telefonkártyát a fülkékhez vagy hajtogatós térképet. Te viszont érdekes lehetsz 20 év múlva is, ha alkalmazkodsz a közeg változásához!